Egyszer volt, hol nem volt egy édes kis disznó. Hajszolta az élvezeteket, elitta minden pénzét és csak a nőknek élt. Ám egy napon észrevettem, hogy a szőre elkezdett kihullani. Zavarba esett és fogalma sem volt mit csináljon. Aztán támadt egy ötlete.
Arra gondolt mi lenne, ha pofánnyomná. Jó ötlet!-gondolta. Azzal fogta magát és lenyomott neki egyet. De ő támadott újra és újra.
Miután kimerültek mindketten békét kötöttek és ebből mindketten hasznot húztak.
Az egyikőjük meggazdagodott, a másikójuk pedig úgy nézett ki, mintha visszanőtt volna a szőre.
Hatalmas volt a boldogság, olyannyira, hogy a végén egymásba szerettek.
....Ennek egyszer vége kellett, hogy legyen, hisz semmi sem tart örökké. Fél évig jó volt, szép volt, de mindkettőjüknek elég volt
Szabadságra vágytak, bár a szerelem bizonyos fokig még élt, de mindketten új dolgokra vágytak, ezért szétváltak útjaik.
De lám egy délceg közbelépe. Dús hajába tépett a szél, két szemében ott volt a szenvedés. Oly régóta nem látott hófehér
segget, hogy úgy harapott bele fehér hátsójábam hogy a zsír szétfröccsent. A kis disznó jólétében elbagtatott Afrikába, felmászott egy pálmafára, de ot sem volt nyugta.Jött egy naaagy La Baummmm és a világnak vége lett. És Isten mindenkit kiröhögött. De egy kis kis porfészek város fennmaradt. Hévíz.
Nem is értem, miért pont ez a város élte túl a világ végét.
Végül aztán rájöttem. Elaludt és volt egy álma. Egy büdös görény mászott felé kondenzcsíkot húzva maga után. Mikor odaért hozzá, ezt mondta:
-"Héé! Melyik út megyen itten Budára?"
-"Dehát Buda már elpusztult Jóember!"
Csak Hévíz és 10 km-es körzete élte túl.
De ő ezt nem tudta és sírva fakadt. Záporoztak a könnyei és senki, semmi nem tudott v
oltna megnyugvást nyújtani. Olyan keservesen siratta az egereket, hog azok megfulladtak. Szegény kis disznót pedig felkötötték gyilkosságért és hazaárulásért, mert nem tudta, hogy mi az a BUDA.Itt a vége fuss el véle, csöpörögjetek melléje a hullájának.
By: Anna & Dia
